Kötelességünk megértetni mindenkivel, hogy a féktelen gyűlölet nem vezet sehova

A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint olyan emlékezetkultúrára van szükség, amely a 20. századi diktatúrák, illetve a vészkorszak áldozatairól való méltó megemlékezésre törekszik és az embermentők cselekedeteit példaként állítja a következő nemzedékek elé.

“Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk egy olyan emlékezetkultúra kialakítására, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre a 20. századi diktatúrák valamennyi áldozatára, ugyanakkor a jövő nemzedékei elé a mártírok bátorságát és az áldozatokkal szolidáris segítők, embermentők cselekvő szeretetét állítja példaként” – fogalmazott Latorcai Csaba kedden, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján Budapesten, a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban tartott megemlékezésen.

Hangsúlyozta: csak ez segít abban, hogy a vészkorszak és a második világháború okozta “látható sebeket” közös akarattal gyógyítsuk.

Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete azt mondta: “együtt, tántoríthatatlanul haladunk előre az egyenlőség és a szabadság kiteljesítése felé azért, hogy a pharrajimos soha többé ne következhessen be”.

Kijelentette, ezen a napon azt a több ezer romát gyászoljuk, akit a második világháborúban brutálisan és értelmetlen módon meggyilkoltak a nácik és kollaboránsaik. Közölte, a pharrajimos (roma holokauszt) nemcsak egy “gonosz rendszer műve volt”, amely pár év leforgása alatt több millió embert pusztított el, hanem több száz évnyi hátrányos megkülönböztetésnek és üldöztetésnek a következménye is.

Ez a megkülönböztetés napjainkban is folytatódik – mondta, példaként említve a kilakoltatások diszkriminatív gyakorlatát és a szegregált oktatást.

Colleen Bell kiemelte: látja a magyar kormány több fronton végzett őszinte erőfeszítését is a romák helyzetének javítására. Országszerte a kormánnyal együtt azon dolgoznak különböző szervezetek, hogy a roma gyerekeket ne különítsék el nem roma padtársaiktól az alapfokú oktatásban – fűzte hozzá.

A megemlékezést szervező Roma Polgári Tömörülés elnöke, Makai István arról beszélt, hogy 1944. augusztus 2. “feledhetetlenül szomorú és dicstelen Magyarország és Európa történetében”. Ezen a napon háromezer roma életét oltották ki egyetlen nap alatt egy aljas eszme nevében – mondta, azt hangsúlyozva: kötelességünk megértetni mindenkivel, hogy a féktelen gyűlölet nem vezet sehova, “csak a gonosz erők táptalaja lehet, amely ártatlan áldozatokat szed”.

A megemlékezésen felolvasták Langerné Victor Katalinnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárának levelét, amelyben azt írta: a 20. század a népirtások százada volt. Egész népeket semmisített meg az önhittség, a gőg és a sötét hatalom gonoszsága – fogalmazott. Hozzátette, az áldozatok közös jellemzője az elhagyatottság és a fizikai gyengeség volt. Olyanok voltak, akik végképp senkire nem számíthattak, akik iránt nem éreztek részvétet.

A beszédek után a roma holokauszt áldozatainak emléktáblájánál koszorúkat, illetve virágokat helyeztek el a megemlékezők, köztük Latorcai Csaba, Colleen Bell, Makai István, valamint Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet, Németh Szilárd (Fidesz) országgyűlési képviselő.

A megemlékezést követően átadták a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ országos pályázatának díjait.

A roma holokauszt nemzetközi emléknapja augusztus 2. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer romát gyilkoltak meg. Az Európai Parlament 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban mondta ki a második világháború alatti roma holokauszt történelmi tényét.

Makai István beszéde: link

Colleen Bell beszéde: link

fotó: Szigetváry Zsolt - MTI, Molnár Ádám - népszava

Featured Posts
Recent Posts